|
A SZENTÉLY
FELÉPÍTÉSE BIBLIAI PARANCSOLAT
A Tóra azt tanítja, hogy a Templom felépítésére
felszólító parancsolatot I-ten a Színáj hegyen adta a zsidó
népnek, a Jóm Kippurt követő napon. Ez is a 613 micva – parancsolat - közé
tartozik, amelyeket Izrael állandóan köteles teljesíteni.
A híres, elismert tekintély, Maimonidész „Parancsolatok könyve” című klasszikus művében kifejti a Tóra mindegyik parancsolatának részleteit. Itt a
következőképpen magyarázza I-tennek a Templom felépítésére
vonatkozó instrukcióit:
„A Teremtő megparancsolta nekünk, hogy építsünk Házat az Ő
szolgálatára, ahova az áldozati felajánlásokat mindenkor el lehet vinni. A
felvonulásokat és ünnepi zarándoklatokat is évente háromszor
oda kell irányítani.”
A bibliai versszak megállapítja: „Készítsenek nekem
szentélyt, hogy lakjam közepettük.” (Exodus 25). Már elmagyaráztuk, hogy ez a parancsolat örök érvényű, és sok részletet foglal magában: a menórát, az asztalt, az oltárt stb. Mindezek a Templom szerves
részét képezik, és e parancsolat valamennyi részletes
előírásának magyarázatát, beleértve az
építést (alkotást) és magát a design-t, az e
célból összeállított traktátus, a Midot tartalmazza.
Ebben Maimonidész három lényeges pontot hangsúlyoz:
- A Templom felépítésére vonatkozó parancsolat célja az
áldozatok vitele, és ez olyan állandó parancsolat, amely minden
egymást követő nemzedékre vonatkozik.
- A Templom edényei is a parancsolat szerves részét képezik, és a
Templom építményének a részei, valamint összes egysége -
külön és együttesen - egyazon tan alkotóelemének tekinthető.
- A Szentély elfogadott terve az, amelynek a leírása a Babiloni Talmud Midot
traktátusában található. Ezeket az elveket a nagy Tóra-tudósok
nemzedékeken keresztül egyetemes jelleggel kötelező érvényűeknek fogadták el.
|