A SZENTÉLY INTÉZETRŐL: Elvi nyilatkozat
fõoldal rólunk hírek események olvasmányok galéria cikkek templom-hegy vörös üszõ adomány
kapcsolat   multimédia   vendégkönyv   hírlevél/küldés   tagság   tagok bejelentkezése   adományozók fala   bolt   keresés

 

Elvi nyilatkozat

A Szentély Intézet elkötelezett aziránt, hogy teljesítse a Szentély felépítésére felszólító parancsolat valamennyi aspektusát, és házat építsen I-ten jelenlétének Mórija hegyén, Jeruzsálemben. A fenti elv alapján az Intézet tevékenységi köre felöleli az ismeretterjesztést, a kutatást, a társadalmi aktivitást és a tényleges felkészülést. Célunk először a Templom-tudatúság helyreállítása és ezeknek az „elfelejtett” parancsolatoknak az újbóli életre keltése. Reméljük, hogy ha megtesszük a magunk részét, részesei lehetünk annak a folyamatnak, amely lehetővé teszi, hogy a Szentély ismét realitássá válhasson.

Miért kellene a Templomot felépíteni?

Minek ez a felhajtás egy ősi, látszólag elavult koncepció körül? Milyen kapcsolata van a Szentélynek mai világunkkal? Izrael népe csaknem 2000 évig Templom nélkül élt, és látszólag jól megvan nélküle. Úgy tűnik tehát, hogy nekünk nincs rá szükségünk, I-tennek pedig minden bizonnyal nincsen, akkor miért gondolunk mégis az újjáépítésére?

202 bibliai parancsolat

A Színáj hegyi kinyilatkoztatáskor a zsidó nép magára vette a „mennyei igát,” amely a Teremtővel fenntartott kapcsolatának és szellemi felelősségének a kerete. A kapcsolat alapja az, hogy Izrael elfogadta, és teljesíti a Tóra 613 isteni parancsolatát. Valójában azonban e parancsolatok közel egyharmadának – 202 parancsolatnak – a betöltése teljes mértékben a Szentély fennállásától függ. De mi a mi hozzáállásunk e parancsolatokhoz? Inaktívként, elavultként vagy élettelenként gondolunk rájuk? Azt hisszük, hogy már nem érvényesek? A majdani messiási megváltás idejébe száműzzük őket; mondván, hogy majd csak a jövőben, a messiás eljövetelekor válnak ismét aktívvá?

A Tóra parancsolatai örök érvényűek

Mi sem állhatna távolabb az igazságtól. Maimonidész azt tanítja (Szefer Igeret Ha’Smad), hogy a parancsolatok teljesítése nem függhet a messiás eljövetelétől. Mindenkor teljesíteni kell azokat. I-ten nem gondolja meg magát, és nem érvényteleníti a Tórában található parancsolatokat, amelyek egyszer s mindenkorra adattak. A templomi szolgálat hiányában megtarthatunk ugyan e parancsolatokra emlékeztető különféle rítusokat, de ezek valóban csak azok maradnak – a nosztalgia üres gesztusai.

Partra vetett halak

De saját magunkat csapjuk be, ha azt hisszük, hogy a judaizmus mai állapota - a Templom nélkül - normális. Ellenkezőleg, olyanok vagyunk, mint a partra vetett halak. Ha a Tóra parancsolatainak 1/3-a a Templom köré összpontosul, láthatóvá válik, hogy a Templom hiányában gyakorolt bibliai szertartás csupán csontváza annak, amit I-ten számunkra eltervezett.

Szellemi elidegenedésünk

Sajnos, a Szentély iránti mai magatartásunk nagymértékben a saját szellemi bukásunkat és a valódi Tóra-ismeret, illetve hit alappilléreitől történt elidegenedésünket tükrözi. A Szentély nem elsősorban valamiféle pazar épület volt, hanem I-tennel fenntartott kapcsolatunk közvetlen színtereként szolgált, és a legmagasabb szintű emberi vágyak kibontakozásához adott lehetőséget. Olyan hely volt, ahol a menny és a föld - ember és I-ten - találkozott egymással.

I-tennel való kapcsolatunk

A földnek ezen az egy pontján, amelyet a Teremtő választott ki jelenléte számára, egyedülálló módon történik az ember I-tennel való kapcsolatának helyreállítása. Minden ember eljöhetett a Templomba, hogy részesüljön ebből a közvetlen és beteljesedést nyújtó kapcsolatból; hogy feltöltse szellemi „telepeit”, és megújult céltudattal folytassa földi pályafutását.

Az egyetemes béke új korszaka

Izrael minden prófétája – kivétel nélkül – megjövendölte, hogy a Templom újjá fog épülni, ami az ember történelmében példa nélkül álló egyetemes harmónia és béke új korszakát vezeti majd be. Ilyen módon tehát a Szentély újjáépítésére irányuló „mozgalom” nem új. Csaknem 2000 évvel ezelőtt született, a Második Templom lerombolásának pillanatában. Hiszen amikor a Szentély állt Jeruzsálemben, a zsidó nép lelke volt… és az egész világé… ahogy hitünk szerint újra az lesz.

A Szentély újjáépítése: a mi időnkben?

A zsidó tapasztalat valósága azt diktálja, hogy a Templom újjá fog épülni. Sokan, amikor meglátogatják a Szentély Intézetet, hitetlenkedve kérdezik: „Valóban azt hiszik, hogy megérik a Szentély újjáépítését?” A válasz nem fontos. Ne felejtsük el, hogy a zsidó történelemnek van egy pályája, ami akkor kezdődött, amikor Ábrahám pátriárka darabokra zúzta apja bálványait. Ez a pálya átível az évezredeken, és nyilvánvaló, hogy rohamosan haladunk az idők teljessége felé, amelyben a Szentély újra az emberiség szellemi orientációjának a középpontja lesz. Akár a mi nemzedékünkben válik ez valóra, akár nem, akkor is dönthetünk úgy, hogy aktív résztvevői – és nem egyszerűen szemlélői – leszünk annak a merész tervnek, amelyet I-ten adott Izrael és az emberiség megváltására.

 

Szentély Intézet keresés:
                               add this to your site (advertisement)

 
a fordításról

  Magyar:

fõoldal | rólunk | nemzetközi osztály | szent edények és papi ruhák | cikkek | a templom hegy

English:

fõoldal | rólunk | hírek | események | olvasmányok | galéria | cikkek | templom-hegy | vörös üszõ | adomány | adományozók fala | kapcsolat | multimédia | vendégkönyv/hírlevél/küldés | vendégkönyv
oldaltérkép | bolt | francia | héber

 

A Szentély Intézet honlapja a jeruzsálemi (Izrael) székhelyû Szentély Intézet Nemzetközi Osztályának folyamatosan frissülõ projektje.

A szerzõi joggal védett webhely hosztolás és programozás ©2000-2006, az
Electric Scribe (SM) nagylelkû szolgáltatása.

A webhely tartalma, az összes szöveget és képet beleértve szerzõi jogvédelem alatt áll, bármilyen formában történõ sokszorosítása szigorúan tilos a szerzõi jog birtokosának elõzetes írásbeli engedélye nélkül! ©1991-2006, Cháim Richman rabbi és a Szentély Intézet.

Minden jog fenntartva.