|
A frigyláda az egyik legmegragadóbb, Templommal
kapcsolatos tárgy. Sok elmélet létezik
arra vonatkozóan, mi történhetett a
frigyládával, és rengeteg a
hollétével kapcsolatos
spekuláció. Egyesek úgy
vélik, hogy a Vatikánba vitték
más templomi edényekkel együtt, mint
ahogy az például a római
emlékművön, Titus diadalívén
látható. Sok olyan hiteles, ókori
történetírási
emlék – és még több
népszerű legenda - létezik, amely
arról tesz tanúbizonyságot, hogy
számos szent edényt Rómába
hurcoltak. Ez azonban nem vonatkozik az első Templom legszentebb
tárgyára, a frigyládára.
Míg egyesek azt
állítják:
bizonyítékuk van rá, hogy a
láda Etiópiában van, és
természetesen a mozilátogatók igen
fantáziadús változatot kaptak a
történetről az Elveszett frigyláda
fosztogatói című filmben, a
valóságban az „elveszett”
frigyláda nem pontos kifejezés a zsidó
nép álláspontjára
vonatkozóan – ugyanis mi mindig is pontosan
tudtuk, hol van a frigyláda. Tehát a
láda „elrejtettnek”,
ráadásul igen jól elrejtettnek
mondható, de semmiképpen sem
„elveszettnek”.
A hagyomány feljegyzi, hogy Salamon
király már az első Templom
építése közben - isteni
ihletésre - tudta, hogy azt végül le
fogják rombolni. Ilyen módon Salamon –
a valaha élt legbölcsebb ember –
intézkedett arról, hogy a Templom-hegy alatt egy
hatalmas labirintus-, útvesztő-, kamra- és
folyosórendszer épüljön.
Megparancsolta, hogy egy különleges helyet
építsenek a föld gyomrában,
ahol a Templom szent edényeit el lehet rejteni a
közelgő veszély esetén. A
Midrás tradíciója azt
tanítja, hogy Jósijáhú,
Izrael királya, aki körülbelül
negyven évvel az első Templom lerombolása előtt
élt, megparancsolta a lévitáknak, hogy
rejtsék el a ládát, együtt a
Menórával és számos
egyéb tárggyal* ezen a titkos helyen, amelyet
Salamon készíttetett.
Ez a helyszín fel van jegyezve a
forrásainkban, és ma vannak olyan emberek, akik
pontosan tudják, hol van ez a kamra. Azt is tudjuk, hogy a
láda még mindig ott van,
háborítatlanul, és várja
azt a napot, amelyen előkerül. Néhány
éve kísérletet tettek arra, hogy
ásatásokat végezzenek e kamra
irányában, de ez kiterjedt muszlim
zavargásba és lázongásba
torkollott. Sok vesztenivalójuk van, ha a láda
előkerül, mert az egész világ előtt
bebizonyosodik, hogy valóban létezett a
Szentély, és ilyen módon a
zsidók valóban igényt
formálhatnak a Templom-hegyre. (Az iszlám Wakf
– a Templom-hegyet felügyelő testület
-hivatalos álláspontja az, hogy sosem volt
Templom, és hogy a zsidóknak semmilyen joguk sem
fűződik a helyhez).
*mint például Áron botja, amely
mandulavirágokat hajtott a Kórach-hal kapcsolatos
vita során (Mózes 4. könyve, 16), a
mannás korsó, amely
bizonyságképpen került
elhelyezésre a Szentek Szentjében, és
a kenetolajt tartalmazó korsó.
|