 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| A SZENTÉLY
INTÉZETRŐL |
| Az 1987-ben
létrehozott
Szentély Intézet (héberül:
Máchon Hámikdás, angol
nevén: Temple Institute) non-profit oktatási
és vallási szervezet, amely Jeruzsálem
Óvárosának zsidó
negyedében működik. Az Intézet
többrétű munkája arra
irányul, hogy I-ten Temploma, a harmadik
jeruzsálemi Szentély a bibliai parancsolatnak
megfelelően felépüljön a
jeruzsálemi Mórija hegyén.
Rövid távú célunk az, hogy
oktatási tevékenységünkkel
újra fellobbantsuk a Szentély iránti
vágyakozás lángját az
emberek szívében. Hosszú
távon pedig, korlátozott emberi
eszközeinkkel azt szeretnénk elérni,
hogy a Szentély még a mi időnkben
felépülhessen. Intézetünk
erőfeszítései között szerepel
ezért a Szentélyről, és az
emberiség szellemi életében elfoglalt
központi helyéről folytatott széles
körű ismeretterjesztés. Az Intézet
által végzett számos
tevékenység felöleli a
kutatást, a szemináriumok és
konferenciák megrendezését,
kiadványok megjelentetését, valamint
oktatási anyagok
készítését.
Az Intézet
erőfeszítéseinek
fókuszpontjában a Szentély
újjáépítésének
tényleges megkezdése áll. Ebből a
célból Intézetünk elkezdte
rekonstruálni, és megalkotni a templomi
istentisztelethez használt szent edényeket. Ezek
az edények, amelyek
készítését I-ten
parancsolta meg Izrael fiainak, ma jeruzsálemi
központunkban tekinthetők meg. A pontos bibliai
előírásoknak megfelelően, és az
eredeti alapanyagokból készültek,
így aranyból, rézből,
ezüstből és fából. Ezek
hiteles, pontos edények, nem csupán
másolatok vagy makettek. E tárgyak mindegyike
alkalmas - és készen áll - arra, hogy
a felépítendő harmadik Szentélyben
újra szolgálatba álljon. A
kiállításon szereplő számos
tárgy között
megtalálhatók a lévitai
kórus által használt hangszerek, a
főpap arany fejdísze, az illat-, és az
áldozati szertartásokban alkalmazott arany-
és ezüst edények. Sokévi
fáradozás és nehéz munka
után az Intézet
elkészítette az Istentisztelet legfontosabb
és központi eszközeit: a
színaranyból készült
hétágú gyertyatartót,
más néven Menórát, az arany
illatáldozati oltárt, és a szent
kenyerek szintén aranyból
készült asztalát.
Az Intézet jelenleg a Kohén Gadol,
a főpap szent öltözetét
készíti. Ez a projekt - amely hosszú
évek tanulmányainak és
kutatásainak betetőzése - már
több éve folyik. Eddig a főpap Hósenje
(melldísze) és Éfódja
készült el. Ha ide kattint, többet is
megtudhat ezekről az öltözetekről,
készítésük
módjáról, illetve fotókat
és illusztrációkat tekinthet meg
róluk. Az Intézet éppen most kezdi el
az utolsó simításokat a főpap
kék köntösén. |
|
|
|
|
|
| JISZRAÉL
ARIEL
RABBI: ALAPÍTÓ |
| Jiszraél Ariel
rabbi, a
Szentély Intézet vezetője és
alapítója abban az ejtőernyős
dandárban szolgált, amely az 1967-es hatnapos
háború során
felszabadította a Templom-hegyet. Egyike volt a Hegyhez
elsőként érkező katonáknak. Ariel
rabbi a Szináj félszigeten
épült Jamit városban volt Rós
Jesiva és szellemi vezető. A várost az
Egyiptommal kötött
békeszerződés értelmében
rombolták le. Ariel rabbi nagyhírű
tudós, és számos héber
nyelvű mű, többek között az
„Izrael földje bibliai határainak
atlasza” szerzője. Mélyreható
tóraismeretére és
bölcsességére alapozva Ariel rabbi
írásaiban egyértelműen bemutatja - a
korábbi nemzedékek
Tóra-tudósai és szellemi nagyjai
által szintén hangsúlyozott - hitet
és meggyőződést, amely szerint minden egyes
nemzedéknek kötelessége megtenni minden
tőle telhetőt a Szentély
újjáépítése
érdekében. Ez szemben áll azok
érvelésével, akik azt
állítják, hogy ezzel a
messiás eljöveteléig várni
kell. Annak bemutatására, hogy mi ihlette a
Szentély Intézet
megalapítását, adaptált
formában álljanak itt magának Ariel
rabbinak a szavai, amelyek a Sziddur Hámikdásban
(a Szentély imakönyvben) jelentek meg. A
történet Jeruzsálemnek és a
Templom-hegynek a hatnapos háború
idején történt
felszabadítása után indul:
„Rendkívül nehéz elmondani azt
az érzést, amely a nemzet
életének abban a sorsdöntő
pillanatában eltöltött minket. Ha azt
mondom, hogy „a Messiás
eljövetelét haragoztuk be”, akkor nagyon
szerényen fejeztem ki, hogy mit éreztünk
a szívünkben. „Ez sokunknál
egyfajta csalódásba torkollott,
elvégre megérkeztünk a
Szentély bejáratához, ott
álltunk a Nyugati falnál, hol van hát
a Messiás?”
„Az idő múlásával,
miközben tanulmányaimat folytattam,
rájöttem, hogy a
várakozásainkat egyszerűen nem megfelelően
artikuláltuk.”
„Az évek során minél
többet tanultam, annál inkább kezdtem
megérteni, hogy csak saját magunkat,
és a saját
tétlenségünket okolhatjuk: I-ten nem azt
akarja, hogy csodakorszakra várjunk. Azt várja el
tőlünk, hogy cselekedjünk. Meg kell
valósítanunk, amivel megbízott minket:
minden tőlünk telhetőt megtenni annak
érdekében, hogy
előkészítsük a Szentély
újjáépítését,
és az istentisztelet
felújítását.”
(526. oldal, Sziddur Hámikdás, a héber
szöveg alapján). |
|
|
|
|
|
| JEHÚDA
GLICK:
IGAZGATÓ
| | Jehúda
Glick a Szentély
Intézet főigazgatója. Miután Adin
Steinsaltz rabbi vezetése alatt a Mekor Cháim
nevű jesiva hallgatója volt, a Har Eción heszder
jesivára járt, miközben
Tóra-tanulmányait katonai szolgálattal
igyekezett összeegyeztetni. Később a Hercog
főiskolán oktatási tudományos
fokozatot, a Touro College-ban pedig zsidó
történelemből bölcsészdoktori
diplomát szerzett. 1990 óta Jehúda a
bevándorlás (alija) és az
oktatás területére dolgozik.
Bevándorlási tisztségviselői
minőségében több szervezet
képviseletében saliach—ként
tevékenykedett, miközben gyakori
utazásokat tett az egykori Szovjetunió
területén. 1996-ban kinevezték az Alija
(a bevándorlók
letelepítésével foglalkozó)
Minisztérium szóvivőjének,
és a következő hat év során
különböző tisztségeket
töltött be a minisztériumban. Ilyen
jellegű pályafutásának
csúcspontja az volt, amikor
rábízták a minisztérium
askeloni területi irodájának
vezetését, 2002 augusztusa és 2005
áprilisa között. 2005.
áprilisában Jehúda lemondott,
és új szerepkörbe, a Szentély
Intézet főigazgatói posztjára
lépett. |
|
|
|
|
|
| MENÁCHEM
MAKOVER RABBI: KUTATÁSVEZETŐ ÉS ELŐADÓ |
| Menáchem
Makover rabbi, a Szentély Intézet volt
főigazgatója egész felnőtt
életét a zsidó oktatásnak
szentelte. A Szentély Intézet
megbízásából 1992-ben
kezdett el kutatóként és
előadóként tevékenykedni,
miközben Jeruzsálem
Óvárosának muszlim
negyedében folytatott tanulmányokat. Ma Makover
rabbi a Szentély Intézet
kutatásvezetőjeként tekintélyes
energiát és szakértelmet
fordít a Szentély
történetének
kutatására,
publikálására és
szóbeli megismertetésére. Makover
rabbi számos héber nyelvű könyvet
publikált a Szentély Intézet
kiadásában, többek
között: „A Kéháti
Misna illusztrált kiadása”
és legutóbb a kétkötetes
„Óro Sel Mikdás”
címűt. |
| A
Szentély Intézet: kutatással lerakni a
Harmadik Szentély alapjait |
| A
Szentély Intézet a cselekvés
alapelvén jött létre. Célja
az, hogy kutatással, tervezéssel és
infrastruktúrával a Harmadik Szentély
bázisául szolgáljon. Az
Intézet munkája azon a parancsolaton nyugszik,
amelyet a zsidó nép a Szináj
hegynél kapott: „Készítsenek
nekem szentélyt, hogy lakjam
közepettük.” (Ex. 25:8). Az
Intézetnek a Szentély
felépítésére a mostani
időben tett erőfeszítései azokhoz az
előkészületekhez
hasonlíthatók, amelyek a szent sátor
idejében, majd később Dávid
király uralma alatt történtek. |
| Kutatási
osztály | | Rabbik, tudósok,
természettudósok és számos
különböző terület
szakértői foglalkoznak jelenleg a
különféle
Szentély-vonatkozású
témákkal. E tanulmányok
eredményeit a Szentély Intézet
időről-időre közzéteszi. E
kutatások következtetései
képezik a szent edények és papi
öltözetek megalkotásának
alapját, amely munka az Intézet
rekonstrukciós osztályán zajlik. Az
osztály a szakterületek és
hivatások széles
skáláját képviselő
szakemberekből áll: arany- és
ezüstművesekből, takácsokból,
gemológusokból (drágakövek
kutatásával foglalkozó
szakemberekből), zenetudósokból,
ácsokból, festőkből, grafikusokból,
építészekből és
másokból. Ezek
a kézművesek a kutatási osztály
tudósai által eléjük
tárt kutatási eredményekre
és következtetésekre
támaszkodva készítik el a
munkadarabjaikat. Mihelyt egy edény vagy tárgy
tervei elkészültek, a kézműves vagy a
művész annak megfelelően fog hozzá a projekt
megvalósításához,
saját hangsúlyát a
művészeti szempontokra helyezve. Ilyen
módon már több mint hatvan szent
edényt rekonstruáltuk,
köztük a legnehezebb és legbonyolultabb
projekteket, mint például a
Menórát és a főpap
melldíszének ékköveit. A
melldísz – nemrég
elkészült - köveiről hivatásos
gemológusok, geológusok és
más szakemberek végeztek kutatásokat.
A rendelkezésre álló anyag
széles választéka
harmincnál is több eltérő
nézet megvizsgálását tette
szükségessé a kövek
azonosítása érdekében. Egy
másik folyamatban lévő kutatás a
Templom-hegy topográfiájával
és összetételével, illetve a
Szentély épületével,
továbbá
építészeti kiviteli terv
készítésével foglalkozik
annak érdekében, hogy a Szentélyt a
Mórija hegyén, a korszerű
építési szabványoknak
megfelelően, illetve a lehető legjobb
felhasználható anyagokból
és technológiával fel lehessen
építeni.
Egy szakértői munkacsoport azon dolgozik, hogy
a Talmudból és a
tóramagyarázatokból, valamint
történelmi iratokból és
régészeti forrásokból
összegyűjtse a tárgyhoz tartozó
összes adatot és forrást, amelyek
segítséget nyújtanak a Templom-hegy
megszentelt területének pontos
meghatározásához. Hasonló
erőfeszítésekkel igyekeznek
megállapítani a Szentély
épületének és összes
termének eredeti helyét. |
| |
|
|
Magyar:
|
|
|
|
English:
|
|
|
|
|
|
|
| |
| |
|
| /
|
|
|
|
|
A Szentély Intézet
honlapja a jeruzsálemi (Izrael)
székhelyû Szentély
Intézet Nemzetközi
Osztályának folyamatosan
frissülõ projektje.
A szerzõi joggal
védett webhely hosztolás és
programozás ©2000-2006, az
Electric Scribe (SM) nagylelkû
szolgáltatása.
A webhely tartalma, az
összes
szöveget és képet beleértve
szerzõi
jogvédelem alatt áll, bármilyen
formában történõ
sokszorosítása szigorúan
tilos a szerzõi jog birtokosának
elõzetes írásbeli engedélye
nélkül!
©1991-2006, Cháim Richman rabbi és a
Szentély Intézet.
Minden
jog fenntartva. |
|